Ernesto Che Guevara a t�rt�nelem egyik leg�rdekesebb �s legvitatottabb meg�t�l�s� szem�lyis�ge. Mind�ssze 39 �vet �lt, m�gis �ri�si hat�st gyakorolt sz�mos orsz�g �let�re, m�g mindig jelennek meg r�la k�nyvek �s filmek, �s hal�la ut�n �tven �vvel ugyanolyan heves indulatokat kelt, mint �let�ben.

A d�l-amerikai, valamint a f�ggetlens�g�k�rt harcol� orsz�gok lak�i sz�m�ra � egy t�k�letes h�s �s p�ldak�p, szabads�gharcos �s az �szintes�g mintak�pe, mik�zben az amerikai korm�ny �s a Miamiban �l� kubaiak sz�m�ra egy v�rengz� t�meggyilkos – annak ellen�re, hogy ezeket a v�dakat sosem siker�lt hitelt �rdeml�en bebizony�tani.

Ernesto Guevara de la Serna 1928. j�nius 14-�n sz�letett Rosario-ban, Argent�n�ban, Celia de la Serna y Llosa �s Ernesto Guevara Lynch els� gyermekek�nt. K�t h�ga �s k�t �ccse k�vette a sorban.

A Guevara csal�d k�nyelmes �letet �lt, noha id�nk�nt takar�koskodniuk kellett. Gyakran fogadtak vend�geket az irodalmi �s a k�pz�m�v�szeti �letb�l, �s a baloldali mozgalmak harcosai mindig mened�ket tal�lhattak n�luk.

A kis Ernesto-n�l k�t �ves kor�ban jelentkeztek az els� asztmarohamok �s �lete v�g�ig szenvedett t�l�k. T�bbsz�r is k�lt�zk�dtek, hogy a kisfi� eg�szs�g�nek megfelel� vid�ket tal�ljanak.

Az asztma ellen�re Ernesto lelkesen sportolt, futott, �szott, focizott �s r�gbizett – a r�gbimeccseken nagy h�rn�vre tett szert heves j�t�kst�lus�val (mik�zben egy bar�tja a p�lya sz�l�n k�vette, az inhal�l� k�sz�l�k�t szorongatva, hogy k�zn�l legyen, ha a fi�t elkapja egy roham). Nagy biciklit�r�kat tett, hogy felfedezze a sz�l�haz�j�t.

Egy ideig otthon tanult, m�velt �desanyja tan�totta �s t�le tanult meg franci�ul is (m�r tin�dzserkor�ban eredetiben olvasott �s szavalt francia verseket). Az apja sakkozni tan�totta �s 12 �ves kor�t�l versenyeken vett r�szt. Szenved�lyesen olvasott, nemcsak sz�pirodalmi, hanem filoz�fiai �s politikai m�veket is a vil�g legk�l�nb�z�bb szerz�it�l.

1948-ban a Buenos Aires-i orvosi egyetemen kezdett el tanulni, k�t �v m�lva pedig els� biciklit�r�j�ra indult – 4500 kilom�tert megt�ve fedezte fel �szak-Argent�n�t. 1951-ben egyik bar�tj�val, Alberto Granado-val motorra pattant �s bej�rt�k D�l-Amerika t�bb orsz�g�t (Chile, Peru, Kolumbia, Venezuela, Panama). A motor m�g Argent�n�ban lerobbant, �gy k�l�nf�le kalandos m�dokon utaztak, megismert�k az ott �l� emberek �let�t, nyomor�t, a k�l�nb�z� indi�n kult�r�kat (annyira leny�g�zte Machu Picchu, hogy k�s�bb is visszat�rt oda), majd Peruban a San Pablo-i lepratelepen dolgoztak egy ideig. A fiatal Ernesto m�r itt megmutatta embers�g�t �s �rz�kenys�g�t. Keszty� n�lk�l fogott kezet a betegekkel, besz�lgetett �s focizott vel�k, �gy b�nt vel�k, mintha eg�szs�gesek lettek volna.

Ezekb�l az �lm�nyekb�l sz�letett Ernesto The Motorcycle Diary c�m� napl�ja – feln�tt �lete sor�n mindig gondosan napl�t vezetett  – (�s amelyb�l 2004-ben film k�sz�lt, A motoros napl�ja c�mmel, Gael Garc�a Bernal f�szerepl�s�vel).

Az �t v�g�n Miamiban t�lt�tt h�sz napot, majd visszarep�lt Buenos Aires-be, letette a vizsg�it �s megszerezte az orvosi diplom�j�t.

1953. j�lius 7-�n ism�t �tnak indult, ez�ttal egy m�sik bar�tja t�rsas�g�ban. Bej�rta Bol�vi�t, Perut, Ecuadort, Panam�t, Costa Ric�t, Nicaragu�t, Hondurast �s El Salvadort. (Err�l az �tr�l is megjelent napl�ja.)

Guatemal�ban r�szt vett a sikertelen forradalomban, amely megpr�b�lta ler�zni mag�r�l az amerikai uralmat. Itt ismerte meg Hilda Gadea Acosta-t, a perui baloldali politikai aktivist�t, akivel remek kapcsolatot alak�tott ki, a bar�ts�gb�l pedig szexu�lis kapcsolat lett. Hilda teherbe esett, �gy �sszeh�zasodtak 1955 szeptember�ben, majd 1956. febru�rj�ban megsz�letett a l�nyuk, Hildita. A h�zass�g hamar megromlott.

A levert forradalom ut�n Mexik�ba kellett menek�lni�k – Ernesto orvosk�nt �s kutat�k�nt kezdett dolgozni �s itt tal�lkozott kubai menek�ltekkel, akik Fidel Castro-r�l �s a f�stbe ment 1953. j�lius 26-i Moncada laktanya elleni t�mad�sr�l besz�ltek neki. K�s�bb mag�val Castro-val is szem�lyesen tal�lkozott, �tbesz�lgett�k az �jszak�t, egy �letre sz�l� bar�ts�g sz�letett �s k�zben Ernesto r�j�tt, hogy a kubai forradalom az �gy, ami�rt harcolni akar.

[Az USA elnyom�s alatt tartotta a d�l-amerikai orsz�gokat, kizs�km�nyolta �ket, mik�zben a b�bjaik �ltek a minisztereln�ki sz�kekben. Kub�t Kolumbusz fedezte fel, �vsz�zadokig a spanyolok tartott�k az uralmuk alatt, elhordt�k a kincseit, rabszolg�kat hoztak, hogy a cukorn�d-�ltetv�nyeken dolgozzanak �s a cukork�sz�t�s embertelen munk�j�t v�gezz�k – a kubai cukor els�rang�nak sz�m�tott. K�s�bb a kubaiak ler�zt�k a spanyol ig�t, de akkor az amerikaiak �ltek a nyakukra. B�bjuk, Batista �rmester uralkodott a szigetorsz�gban, mik�zben Havann�b�l luxusbord�ly lett, tele prostitu�ltakkal, kaszin�kkal �s mulat�kkal, ahol a gazdag hollywoodi filmszt�rok �s amerikai �zletemberek mulattak – mik�zben a kubaiak t�bbs�ge �hezett �s nyomorgott.]

Ernesto lett a csapat orvosa. Egy eldugott farmon gyakorlatoztak, meneteltek, edzettek �s egy szakember, Alberto Bayo gener�lis seg�ts�g�vel k�sz�ltek fel a gerillaharcra. Ekkor kapta a Che becenevet – a sz� jelent�se „h�, te” �s az argentin emberek gyakran haszn�lj�k besz�d k�zben.

1956. november 25-�n a Granma nev� �reg jachton indultak Mexik�b�l Kub�ba – nyolcvank�t katona zs�fol�dott �ssze a negyedannyi szem�lyre tervezett haj�n. Amikor partra sz�lltak, Batista emberei m�r v�rtak r�juk, rep�l�g�pekr�l l�tt�k a v�dtelen harcosokat �s csak 22 embernek siker�lt �lve elverg�dnie a biztons�got ny�jt� Sierra Maestra hegyei k�z�.

�sszeszedt�k magukat �s lassan ki�p�tett�k a gerillah�l�zatukat. Rendszeresen t�madt�k Batista egys�geit, egyre t�bb gy�zelmet arattak, siker�lt egyre t�bb embert toborozniuk, Che a katonat�rsait �s az �tjukba ker�l� kubaiakat gy�gy�totta, �js�got nyomtatott �s megszervezte a Radio Rebelde-t, amely rendszeresen sug�rozta az ad�sait – m�g Kub�n k�v�l is fogni lehetett a l�zad�k h�reit �s Che besz�deit.

Che, mint a haj��t �s �lete sor�n sz�mtalan alkalommal, t�bb komoly asztmarohamot �lt �t – ilyenkor pihennie kellett, de a pihen�st olvas�sra �s tanul�sra ford�totta. Nem k�m�lte mag�t �s csak akkor pihent, amikor m�r minden ereje elhagyta. A hegyekben megismerte a kubai szeg�nyparasztok �let�t, l�tta, hogy nincsenek iskol�k, sem orvosok, nincs �ram, �s hogy az emberek t�bbs�ge �r�studatlan. C�lj�nak t�zte ki az �r�studatlans�g felsz�mol�s�t �s az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok fejleszt�s�t. � maga tan�totta �rni-olvasni n�h�ny ember�t �s a harct�ren az ellens�g sebes�ltjeit is kezelte.

Az �rul�k �s a dezert�r�k a kubai forradalomban is jelen voltak. Az egyik �rul�t, aki beismerte, hogy Batista embereit vezette volna a l�zad�k nyom�ra, maga Che v�gezte ki egy pisztolyl�v�ssel – t�bb kiv�gz�st is saj�t kez�leg hajtott v�gre. Ekkor kezdtek el terjedni a h�r Che brutalit�s�r�l �s kegyetlens�g�r�l, noha emberei az �let�ket adt�k volna �rte, mivel igazs�gos, �szinte, b�tor embernek, tehets�ges katon�nak �s vezet�nek tartott�k. Hal�lt megvet� b�tors�g�r�l t�bb t�rsa is besz�molt �s m�g az ellens�g elismer�s�t is kiv�vta – ahogyan az a t�ny is, hogy Batista sebes�lt katon�it �polta.

A l�zad� sereg h�rom hadoszlopra oszlott �s a f�v�ros fel� igyekezett. Che Santa Clara v�ros�t vette be 1958 december�ben, (mik�zben az ellens�ges r�di�ad�k azt harsogt�k, hogy Che meghalt az �tk�zetben), majd Havann�ba indult. Santa Clara-ban ismerte meg Aleida March-ot, a fiatal harcos, akivel egym�sba szerettek.

A Santa Clara-i gy�zelem hallat�n Batista elmenek�lt az orsz�gb�l, ahogyan sz�mtalan kubai is, aki az amerikai uralom seg�t�je volt. A menek�l�s m�ig folytat�dik – sokan nem szimpatiz�lnak Castro vezet�s�vel.

1959. janu�r 2-�n Che Havan�ba �rkezett, 8-�n pedig Castro is el�rte a v�rost – a forradalom gy�z�tt, a l�zad� hadsereg� volt eg�sz Kuba.

Che megkapta a kubai �llampolg�rs�got, (ezt a megtiszteltet�st rajta k�v�l csup�n egyetlen ember kapta meg, a spanyol elnyom�s ellen harcol� G�mez t�bornok) elkezdte �rni a Guerrilla Warfare c�m� k�nyv�t (�s a forradalomr�l is �rt besz�mol�t, Reminiscences of the Cuban Revolutionary War c�mmel), majd j�nius 2-�n pedig, amint lez�rult a v�l�sa, feles�g�l vette Aleid�t. N�gy gyermek�k sz�letett �s a kis Hildita is vel�k maradt.

�t h�napra � lett a La Cabaña b�rt�ner�d vezet�je, � fel�gyelte az �rul�k �s h�bor�s b�n�s�k pereit, noha a kiv�gz�sek nagy r�sz�n�l nem volt jelen. Az amerikai propaganda szerint � maga v�gzett ki embereket, v�logat�s n�lk�l, nagy �lvezettel – erre azonban nincs hitelt �rdeml� bizony�t�k.

Ezut�n Kub�ban �letbe l�pett a f�ldreform, majd a kommunista elk�telezetts�g� Che h�rom h�napos vil�g k�r�li �tra indult, hogy kereskedelmi kapcsolatokat k�ss�n �s bar�tokat szerezzen a forradalmi Kub�nak.

Az USA nem adta fel a harcot, igyekezett megakad�lyozni, hogy az �j Kuba �letben maradjon �s bar�ts�gokat k�ss�n. Embarg�t vezetett be, nem volt hajland� felv�s�rolni a kubai cukrot (noha eddig a termel�s legnagyobb r�sz�t vett�k meg), t�bb mer�nyletet terveztek �s kiviteleztek Castro ellen, �s 1960. m�rcius 4-�n felrobbant egy francia teherhaj�, a La Coubre, amely Belgiumb�l hozott fegyvereket Kuba sz�m�ra. 76 ember meghalt �s t�bb sz�z megsebes�lt a robban�sban – Che is r�szt vett az �pol�sukban, majd r�szt vett a megeml�kez�sen. Ott k�sz�tette r�la a legh�resebb f�nyk�pet Alberto Korda.

Novemberben Che lett a nemzeti bank eln�ke �s a p�nz�gyminiszter – p�r h�nappal kor�bban kapta meg az ipar�gyi miniszt�riumot. Az �jabb munk�k �jabb tanul�ssal j�rtak – naponta matematik�t �s k�zgazdas�gtant tanult. Emellett �jabb cikkeket �rt, besz�deket tartott, hogy el�mozd�tsa az orsz�g fejl�d�s�t �s az el��t�letek felsz�mol�s�t.

1961-ben Kub�ban siker�lt felsz�molni az �r�studatlans�got – t�bb, mint sz�zezer di�k �s tan�r j�rta be az orsz�got, hogy �rni �s olvasni tan�tsa a parasztokat. Ez lett Che legsikeresebb kamp�nya. Az�rt is harcolt, hogy az egyetemeket nyiss�k meg az afro-amerikai, mulatt, munk�s �s szeg�ny r�tegek el�tt is. N�pszer�s�tette az �nk�ntes munk�t, � maga is �p�tkez�seken vagy cukorn�d-arat�ssal t�lt�tte a vas�rnapj�t (az egyetlen napot, amikor nem az irod�j�ban dolgozott) vagy �ppen zs�kokat cipelt a kik�t�ben. Kem�nyen k�vetelt, de �nmag�t k�m�lte a legkev�sb�. P�ld�t mutatott az embereknek, nagy tiszteletet v�vott ki, noha nem igaz�n �rt el sikereket �s a gazdas�gi programjai is sikertelennek bizonyultak.

Gyakran utazott k�lf�ldre, hogy �jabb kapcsolatokat �p�thessen ki – nemcsak szocialista, hanem �zsiai, arab �s afrikai orsz�gokkal is. (1960 december�ben Magyarorsz�gon is j�rt.) Nemzetk�zi konferenci�kon �llt ki Kuba mellett, n�pszer�s�tette a szocializmus eszm�it, k�zd�tt a vil�g megjav�t�s��rt - m�g New Yorkban is, az Egyes�lt Nemzetek gy�l�se el�tt (1964. december) f�radhatatlanul t�madta �s kritiz�lta az amerikai imperialista rendszert �s az amerikai korm�nyt. New Yorkban k�t alkalommal is megpr�b�lt�k meg�lni – egy n� k�ssel t�madt r� az UN �p�lete el�tt, egy cs�nakb�l pedig rak�t�val c�lozt�k meg az �p�letet, ahol felsz�lalt.

1965. m�rcius�ban, miut�n hazat�rt Alg�ri�b�l, elt�nt a nyilv�noss�g el�l. Ekkor m�r egy ideje tervezgette a kong�i akci�j�t – noha err�l Castro-n �s a bizalmasain k�v�l senki nem tudott. Pletyk�k keringtek a hal�l�r�l �s hogy a gazdas�gi kudarcai miatt t�nt el. Okt�ber 3-�n Castro k�nytelen volt felolvasni Che n�h�ny h�nappal kor�bban �rt level�t, amelyben lemondott kubai �llampolg�rs�g�r�l �s elmondta, hogy elhagyta Kub�t, hogy ott harcoljon a szabads�g�rt, ahol sz�ks�g van r�.

Titokban Kong�ba utazott, hogy v�logatott kubai harcosaival seg�tse a kubai szabads�gharcosokat.  Szuah�li�l �s a helyi nyelveken tanult, igyekezett megtan�tani a kong�i �s ruandai harcosokat a gerillaharc rejtelmeire – hi�ba. A hadm�velet kudarccal v�gz�d�tt, sz�mos ok miatt – t�bbek k�z�tt az�rt, mert a fegyelmezetlen kong�i katon�k nem akartak se gyakorlatozni, se harcolni. Tapasztalatait kong�i napl�j�ban �rta meg.

1965. november 20-�n csal�dottan t�vozott Afrik�b�l. Nem akart visszat�rni Kub�ba, de v�g�l engedett Castro k�r�s�nek. Miut�n f�l �vet t�lt�tt titokban Dar es Salaamban �s Pr�g�ban, megv�ltoztatott k�ls�vel meg�rkezett Havann�ba. Tal�lkozott Castroval �s a feles�g�vel, majd elkezdett k�sz�lni a bol�viai bevet�s�re.

F�lig leborotv�lta a haj�t, a marad�kot feh�rre festette �s id�s �zletembernek �lc�zva, ker�l��ton �rkezett meg La Pazba 1966. november 3-�n. Gerillab�zis�t Ñancahuaz�ban kezdte ki�p�teni – felhaszn�lva a Sierra Maestra-i tapasztalatait. Kev�s embere volt, nem igaz�n siker�lt maga mell� �ll�tani a helyi parasztokat, a bol�viai p�rt sem t�mogatta, t�bb gerill�ja megsz�k�tt, megszakadt a kapcsolata Havan�val, ahonnan t�mogat�st kapott, m�gis siker�lt t�bb kisebb gy�zelmet aratnia a bol�viai korm�ny sereg�vel szemben.

1967 augusztus�ban azonban k�t gerillacsapat is �ldozatul esett a bol�viai hadseregnek, amely jelent�s t�mogat�st kapott az USA-t�l, ahonnan z�ldsapk�sok �s kommand�sok �rkeztek.

Okt�ber 7-�n egy inform�tornak k�sz�nhet�en a bol�viai speci�lis er�k r�bukkantak Che-re �s az embereire �s k�r�lvett�k �ket. M�snap a harcban Che megsebes�lt �s fogs�gba esett, embereinek nagy r�sze meghalt – csup�n �tnek siker�lt megmenek�lnie.

A v�res, piszkos rongyokba �lt�z�tt, m�g mindig b�szke Che-t La Higuera-ba vitt�k k�t ember�vel, megk�t�zve tartott�k a romos iskola�p�letben. A bol�viai tisztek pr�b�lt�k kifaggatni, de � nem volt hajland� felelni a k�rd�seikre.

1967. okt�ber 9-�n a bol�viai eln�k, Ren� Barrientos megparancsolta, hogy v�gezz�k ki Che-t – noha az amerikai korm�ny azt akarta, hogy sz�ll�ts�k Panam�ba tov�bbi kihallgat�sra. Az �t�letet egy r�szeg �rmester, Mario Ter�n hajtotta v�gre, akinek Che altest�re kellett c�loznia, hogy hiteles legyen a kor�bban kiadott nyilatkozat, miszerint Che harcban esett el n�h�ny nappal azel�tt.

Che r�ki�ltott a t�tov�z� Ter�nra: „Tudom, hogy az�rt j�tt�l, hogy meg�lj. L�j�l. Tedd meg. L�j le, te gy�va! Csak egy embert fogsz meg�lni!” – ekkor az �rmester t�zet nyitott. Che a f�ldre esett, f�jdalm�ban a csukl�j�t harapd�lta, hogy ne ki�ltson, mire �jabb sorozatokat kapott, amik v�geztek vele.

Holttest�t egy helikopter talp�ra k�t�zt�k, Vallegrande-be vitt�k, ahol meg�llap�tott�k a szem�lyazonoss�g�t �s kiter�tett�k a fot�sok el�, hogy lef�nyk�pezhess�k a vil�g sz�m�ra. Azut�n lev�gt�k a kezeit, hogy Argentin�ban azonos�thass�k az ujjlenyomatai alapj�n, majd egy titkos helyen el�st�k a test�t.

1995-ben Jon Lee Andersonnak, aki �letrajzi k�nyvet �rt Che-r�l, egy bol�viai gener�lis el�rulta a titkos s�r hely�t – egy vallegrande-i lesz�ll�p�lya k�zel�ben. 1997 j�lius�ban megtal�lt�k Che �s n�h�ny bajt�rsa csontv�zait �s sikeresen azonos�tott�k �ket. 1997. okt�ber 17-�n katonai tiszteletad�s mellett helyezt�k �ket �r�k nyugalomra Santa Clara-ban, a Che Guevara Mauz�leumban.

2008 j�lius�ban nyilv�noss�gra ker�ltek Che bol�viai napl�i �s Kub�ban ingyen nyomtatt�k ki �ket.

A bol�viai napl�k �s a Reminiscences of the Cuban Revolutionary War k�nyvei alapj�n k�sz�lt el a Che – The Argentine �s a Che – The Guerrilla c�m� k�t film, Benicio Del Toro f�szerepl�s�vel.

Hozz�sz�l�sok (2)