Ernesto Che Guevara a t�rt�nelem egyik leg�rdekesebb �s legvitatottabb meg�t�l�s� szem�lyis�ge. Mind�ssze 39 �vet �lt, m�gis �ri�si hat�st gyakorolt sz�mos orsz�g �let�re, m�g mindig jelennek meg r�la k�nyvek �s filmek, �s hal�la ut�n �tven �vvel ugyanolyan heves indulatokat kelt, mint �let�ben.

A d�l-amerikai, valamint a f�ggetlens�g�k�rt harcol� orsz�gok lak�i sz�m�ra � egy t�k�letes h�s �s p�ldak�p, szabads�gharcos �s az �szintes�g mintak�pe, mik�zben az amerikai korm�ny �s a Miamiban �l� kubaiak sz�m�ra egy v�rengz� t�meggyilkos – annak ellen�re, hogy ezeket a v�dakat sosem siker�lt hitelt �rdeml�en bebizony�tani.

Ernesto Guevara de la Serna 1928. j�nius 14-�n sz�letett Rosario-ban, Argent�n�ban, Celia de la Serna y Llosa �s Ernesto Guevara Lynch els� gyermekek�nt. K�t h�ga �s k�t �ccse k�vette a sorban.

A Guevara csal�d k�nyelmes �letet �lt, noha id�nk�nt takar�koskodniuk kellett. Gyakran fogadtak vend�geket az irodalmi �s a k�pz�m�v�szeti �letb�l, �s a baloldali mozgalmak harcosai mindig mened�ket tal�lhattak n�luk.

A kis Ernesto-n�l k�t �ves kor�ban jelentkeztek az els� asztmarohamok �s �lete v�g�ig szenvedett t�l�k. T�bbsz�r is k�lt�zk�dtek, hogy a kisfi� eg�szs�g�nek megfelel� vid�ket tal�ljanak.

Az asztma ellen�re Ernesto lelkesen sportolt, futott, �szott, focizott �s r�gbizett – a r�gbimeccseken nagy h�rn�vre tett szert heves j�t�kst�lus�val (mik�zben egy bar�tja a p�lya sz�l�n k�vette, az inhal�l� k�sz�l�k�t szorongatva, hogy k�zn�l legyen, ha a fi�t elkapja egy roham). Nagy biciklit�r�kat tett, hogy felfedezze a sz�l�haz�j�t.

Egy ideig otthon tanult, m�velt �desanyja tan�totta �s t�le tanult meg franci�ul is (m�r tin�dzserkor�ban eredetiben olvasott �s szavalt francia verseket). Az apja sakkozni tan�totta �s 12 �ves kor�t�l versenyeken vett r�szt. Szenved�lyesen olvasott, nemcsak sz�pirodalmi, hanem filoz�fiai �s politikai m�veket is a vil�g legk�l�nb�z�bb szerz�it�l.

1948-ban a Buenos Aires-i orvosi egyetemen kezdett el tanulni, k�t �v m�lva pedig els� biciklit�r�j�ra indult – 4500 kilom�tert megt�ve fedezte fel �szak-Argent�n�t. 1951-ben egyik bar�tj�val, Alberto Granado-val motorra pattant �s bej�rt�k D�l-Amerika t�bb orsz�g�t (Chile, Peru, Kolumbia, Venezuela, Panama). A motor m�g Argent�n�ban lerobbant, �gy k�l�nf�le kalandos m�dokon utaztak, megismert�k az ott �l� emberek �let�t, nyomor�t, a k�l�nb�z� indi�n kult�r�kat (annyira leny�g�zte Machu Picchu, hogy k�s�bb is visszat�rt oda), majd Peruban a San Pablo-i lepratelepen dolgoztak egy ideig. A fiatal Ernesto m�r itt megmutatta embers�g�t �s �rz�kenys�g�t. Keszty� n�lk�l fogott kezet a betegekkel, besz�lgetett �s focizott vel�k, �gy b�nt vel�k, mintha eg�szs�gesek lettek volna.

Ezekb�l az �lm�nyekb�l sz�letett Ernesto The Motorcycle Diary c�m� napl�ja – feln�tt �lete sor�n mindig gondosan napl�t vezetett  – (�s amelyb�l 2004-ben film k�sz�lt, A motoros napl�ja c�mmel, Gael Garc�a Bernal f�szerepl�s�vel).

Az �t v�g�n Miamiban t�lt�tt h�sz napot, majd visszarep�lt Buenos Aires-be, letette a vizsg�it �s megszerezte az orvosi diplom�j�t.

1953. j�lius 7-�n ism�t �tnak indult, ez�ttal egy m�sik bar�tja t�rsas�g�ban. Bej�rta Bol�vi�t, Perut, Ecuadort, Panam�t, Costa Ric�t, Nicaragu�t, Hondurast �s El Salvadort. (Err�l az �tr�l is megjelent napl�ja.)

Guatemal�ban r�szt vett a sikertelen forradalomban, amely megpr�b�lta ler�zni mag�r�l az amerikai uralmat. Itt ismerte meg Hilda Gadea Acosta-t, a perui baloldali politikai aktivist�t, akivel remek kapcsolatot alak�tott ki, a bar�ts�gb�l pedig szexu�lis kapcsolat lett. Hilda teherbe esett, �gy �sszeh�zasodtak 1955 szeptember�ben, majd 1956. febru�rj�ban megsz�letett a l�nyuk, Hildita. A h�zass�g hamar megromlott.

A levert forradalom ut�n Mexik�ba kellett menek�lni�k – Ernesto orvosk�nt �s kutat�k�nt kezdett dolgozni �s itt tal�lkozott kubai menek�ltekkel, akik Fidel Castro-r�l �s a f�stbe ment 1953. j�lius 26-i Moncada laktanya elleni t�mad�sr�l besz�ltek neki. K�s�bb mag�val Castro-val is szem�lyesen tal�lkozott, �tbesz�lgett�k az �jszak�t, egy �letre sz�l� bar�ts�g sz�letett �s k�zben Ernesto r�j�tt, hogy a kubai forradalom az �gy, ami�rt harcolni akar.

[Az USA elnyom�s alatt tartotta a d�l-amerikai orsz�gokat, kizs�km�nyolta �ket, mik�zben a b�bjaik �ltek a minisztereln�ki sz�kekben. Kub�t Kolumbusz fedezte fel, �vsz�zadokig a spanyolok tartott�k az uralmuk alatt, elhordt�k a kincseit, rabszolg�kat hoztak, hogy a cukorn�d-�ltetv�nyeken dolgozzanak �s a cukork�sz�t�s embertelen munk�j�t v�gezz�k – a kubai cukor els�rang�nak sz�m�tott. K�s�bb a kubaiak ler�zt�k a spanyol ig�t, de akkor az amerikaiak �ltek a nyakukra. B�bjuk, Batista �rmester uralkodott a szigetorsz�gban, mik�zben Havann�b�l luxusbord�ly lett, tele prostitu�ltakkal, kaszin�kkal �s mulat�kkal, ahol a gazdag hollywoodi filmszt�rok �s amerikai �zletemberek mulattak – mik�zben a kubaiak t�bbs�ge �hezett �s nyomorgott.]

Ernesto lett a csapat orvosa. Egy eldugott farmon gyakorlatoztak, meneteltek, edzettek �s egy szakember, Alberto Bayo gener�lis seg�ts�g�vel k�sz�ltek fel a gerillaharcra. Ekkor kapta a Che becenevet – a sz� jelent�se „h�, te” �s az argentin emberek gyakran haszn�lj�k besz�d k�zben.

1956. november 25-�n a Granma nev� �reg jachton indultak Mexik�b�l Kub�ba – nyolcvank�t katona zs�fol�dott �ssze a negyedannyi szem�lyre tervezett haj�n. Amikor partra sz�lltak, Batista emberei m�r v�rtak r�juk, rep�l�g�pekr�l l�tt�k a v�dtelen harcosokat �s csak 22 embernek siker�lt �lve elverg�dnie a biztons�got ny�jt� Sierra Maestra hegyei k�z�.

�sszeszedt�k magukat �s lassan ki�p�tett�k a gerillah�l�zatukat. Rendszeresen t�madt�k Batista egys�geit, egyre t�bb gy�zelmet arattak, siker�lt egyre t�bb embert toborozniuk, Che a katonat�rsait �s az �tjukba ker�l� kubaiakat gy�gy�totta, �js�got nyomtatott �s megszervezte a Radio Rebelde-t, amely rendszeresen sug�rozta az ad�sait – m�g Kub�n k�v�l is fogni lehetett a l�zad�k h�reit �s Che besz�deit.

Che, mint a haj��t �s �lete sor�n sz�mtalan alkalommal, t�bb komoly asztmarohamot �lt �t – ilyenkor pihennie kellett, de a pihen�st olvas�sra �s tanul�sra ford�totta. Nem k�m�lte mag�t �s csak akkor pihent, amikor m�r minden ereje elhagyta. A hegyekben megismerte a kubai szeg�nyparasztok �let�t, l�tta, hogy nincsenek iskol�k, sem orvosok, nincs �ram, �s hogy az emberek t�bbs�ge �r�studatlan. C�lj�nak t�zte ki az �r�studatlans�g felsz�mol�s�t �s az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sok fejleszt�s�t. � maga tan�totta �rni-olvasni n�h�ny ember�t �s a harct�ren az ellens�g sebes�ltjeit is kezelte.

Az �rul�k �s a dezert�r�k a kubai forradalomban is jelen voltak. Az egyik �rul�t, aki beismerte, hogy Batista embereit vezette volna a l�zad�k nyom�ra, maga Che v�gezte ki egy pisztolyl�v�ssel – t�bb kiv�gz�st is saj�t kez�leg hajtott v�gre. Ekkor kezdtek el terjedni a h�r Che brutalit�s�r�l �s kegyetlens�g�r�l, noha emberei az �let�ket adt�k volna �rte, mivel igazs�gos, �szinte, b�tor embernek, tehets�ges katon�nak �s vezet�nek tartott�k. Hal�lt megvet� b�tors�g�r�l t�bb t�rsa is besz�molt �s m�g az ellens�g elismer�s�t is kiv�vta – ahogyan az a t�ny is, hogy Batista sebes�lt katon�it �polta.

A l�zad� sereg h�rom hadoszlopra oszlott �s a f�v�ros fel� igyekezett. Che Santa Clara v�ros�t vette be 1958 december�ben, (mik�zben az ellens�ges r�di�ad�k azt harsogt�k, hogy Che meghalt az �tk�zetben), majd Havann�ba indult. Santa Clara-ban ismerte meg Aleida March-ot, a fiatal harcos, akivel egym�sba szerettek.

A Santa Clara-i gy�zelem hallat�n Batista elmenek�lt az orsz�gb�l, ahogyan sz�mtalan kubai is, aki az amerikai uralom seg�t�je volt. A menek�l�s m�ig folytat�dik – sokan nem szimpatiz�lnak Castro vezet�s�vel.

1959. janu�r 2-�n Che Havan�ba �rkezett, 8-�n pedig Castro is el�rte a v�rost – a forradalom gy�z�tt, a l�zad� hadsereg� volt eg�sz Kuba.

Che megkapta a kubai �llampolg�rs�got, (ezt a megtiszteltet�st rajta k�v�l csup�n egyetlen ember kapta meg, a spanyol elnyom�s ellen harcol� G�mez t�bornok) elkezdte �rni a Guerrilla Warfare c�m� k�nyv�t (�s a forradalomr�l is �rt besz�mol�t, Reminiscences of the Cuban Revolutionary War c�mmel), majd j�nius 2-�n pedig, amint lez�rult a v�l�sa, feles�g�l vette Aleid�t. N�gy gyermek�k sz�letett �s a kis Hildita is vel�k maradt.

�t h�napra � lett a La Cabaña b�rt�ner�d vezet�je, � fel�gyelte az �rul�k �s h�bor�s b�n�s�k pereit, noha a kiv�gz�sek nagy r�sz�n�l nem volt jelen. Az amerikai propaganda szerint � maga v�gzett ki embereket, v�logat�s n�lk�l, nagy �lvezettel – erre azonban nincs hitelt �rdeml� bizony�t�k.

Ezut�n Kub�ban �letbe l�pett a f�ldreform, majd a kommunista elk�telezetts�g� Che h�rom h�napos vil�g k�r�li �tra indult, hogy kereskedelmi kapcsolatokat k�ss�n �s bar�tokat szerezzen a forradalmi Kub�nak.

Az USA nem adta fel a harcot, igyekezett megakad�lyozni, hogy az �j Kuba �letben maradjon �s bar�ts�gokat k�ss�n. Embarg�t vezetett be, nem volt hajland� felv�s�rolni a kubai cukrot (noha eddig a termel�s legnagyobb r�sz�t vett�k meg), t�bb mer�nyletet terveztek �s kiviteleztek Castro ellen, �s 1960. m�rcius 4-�n felrobbant egy francia teherhaj�, a La Coubre, amely Belgiumb�l hozott fegyvereket Kuba sz�m�ra. 76 ember meghalt �s t�bb sz�z megsebes�lt a robban�sban – Che is r�szt vett az �pol�sukban, majd r�szt vett a megeml�kez�sen. Ott k�sz�tette r�la a legh�resebb f�nyk�pet Alberto Korda.

Novemberben Che lett a nemzeti bank eln�ke �s a p�nz�gyminiszter – p�r h�nappal kor�bban kapta meg az ipar�gyi miniszt�riumot. Az �jabb munk�k �jabb tanul�ssal j�rtak – naponta matematik�t �s k�zgazdas�gtant tanult. Emellett �jabb cikkeket �rt, besz�deket tartott, hogy el�mozd�tsa az orsz�g fejl�d�s�t �s az el��t�letek felsz�mol�s�t.

1961-ben Kub�ban siker�lt felsz�molni az �r�studatlans�got – t�bb, mint sz�zezer di�k �s tan�r j�rta be az orsz�got, hogy �rni �s olvasni tan�tsa a parasztokat. Ez lett Che legsikeresebb kamp�nya. Az�rt is harcolt, hogy az egyetemeket nyiss�k meg az afro-amerikai, mulatt, munk�s �s szeg�ny r�tegek el�tt is. N�pszer�s�tette az �nk�ntes munk�t, � maga is �p�tkez�seken vagy cukorn�d-arat�ssal t�lt�tte a vas�rnapj�t (az egyetlen napot, amikor nem az irod�j�ban dolgozott) vagy �ppen zs�kokat cipelt a kik�t�ben. Kem�nyen k�vetelt, de �nmag�t k�m�lte a legkev�sb�. P�ld�t mutatott az embereknek, nagy tiszteletet v�vott ki, noha nem igaz�n �rt el sikereket �s a gazdas�gi programjai is sikertelennek bizonyultak.

Gyakran utazott k�lf�ldre, hogy �jabb kapcsolatokat �p�thessen ki – nemcsak szocialista, hanem �zsiai, arab �s afrikai orsz�gokkal is. (1960 december�ben Magyarorsz�gon is j�rt.) Nemzetk�zi konferenci�kon �llt ki Kuba mellett, n�pszer�s�tette a szocializmus eszm�it, k�zd�tt a vil�g megjav�t�s��rt - m�g New Yorkban is, az Egyes�lt Nemzetek gy�l�se el�tt (1964. december) f�radhatatlanul t�madta �s kritiz�lta az amerikai imperialista rendszert �s az amerikai korm�nyt. New Yorkban k�t alkalommal is megpr�b�lt�k meg�lni – egy n� k�ssel t�madt r� az UN �p�lete el�tt, egy cs�nakb�l pedig rak�t�val c�lozt�k meg az �p�letet, ahol felsz�lalt.

1965. m�rcius�ban, miut�n hazat�rt Alg�ri�b�l, elt�nt a nyilv�noss�g el�l. Ekkor m�r egy ideje tervezgette a kong�i akci�j�t – noha err�l Castro-n �s a bizalmasain k�v�l senki nem tudott. Pletyk�k keringtek a hal�l�r�l �s hogy a gazdas�gi kudarcai miatt t�nt el. Okt�ber 3-�n Castro k�nytelen volt felolvasni Che n�h�ny h�nappal kor�bban �rt level�t, amelyben lemondott kubai �llampolg�rs�g�r�l �s elmondta, hogy elhagyta Kub�t, hogy ott harcoljon a szabads�g�rt, ahol sz�ks�g van r�.

Titokban Kong�ba utazott, hogy v�logatott kubai harcosaival seg�tse a kubai szabads�gharcosokat.  Szuah�li�l �s a helyi nyelveken tanult, igyekezett megtan�tani a kong�i �s ruandai harcosokat a gerillaharc rejtelmeire – hi�ba. A hadm�velet kudarccal v�gz�d�tt, sz�mos ok miatt – t�bbek k�z�tt az�rt, mert a fegyelmezetlen kong�i katon�k nem akartak se gyakorlatozni, se harcolni. Tapasztalatait kong�i napl�j�ban �rta meg.

1965. november 20-�n csal�dottan t�vozott Afrik�b�l. Nem akart visszat�rni Kub�ba, de v�g�l engedett Castro k�r�s�nek. Miut�n f�l �vet t�lt�tt titokban Dar es Salaamban �s Pr�g�ban, megv�ltoztatott k�ls�vel meg�rkezett Havann�ba. Tal�lkozott Castroval �s a feles�g�vel, majd elkezdett k�sz�lni a bol�viai bevet�s�re.

F�lig leborotv�lta a haj�t, a marad�kot feh�rre festette �s id�s �zletembernek �lc�zva, ker�l��ton �rkezett meg La Pazba 1966. november 3-�n. Gerillab�zis�t Ñancahuaz�ban kezdte ki�p�teni – felhaszn�lva a Sierra Maestra-i tapasztalatait. Kev�s embere volt, nem igaz�n siker�lt maga mell� �ll�tani a helyi parasztokat, a bol�viai p�rt sem t�mogatta, t�bb gerill�ja megsz�k�tt, megszakadt a kapcsolata Havan�val, ahonnan t�mogat�st kapott, m�gis siker�lt t�bb kisebb gy�zelmet aratnia a bol�viai korm�ny sereg�vel szemben.

1967 augusztus�ban azonban k�t gerillacsapat is �ldozatul esett a bol�viai hadseregnek, amely jelent�s t�mogat�st kapott az USA-t�l, ahonnan z�ldsapk�sok �s kommand�sok �rkeztek.

Okt�ber 7-�n egy inform�tornak k�sz�nhet�en a bol�viai speci�lis er�k r�bukkantak Che-re �s az embereire �s k�r�lvett�k �ket. M�snap a harcban Che megsebes�lt �s fogs�gba esett, embereinek nagy r�sze meghalt – csup�n �tnek siker�lt megmenek�lnie.

A v�res, piszkos rongyokba �lt�z�tt, m�g mindig b�szke Che-t La Higuera-ba vitt�k k�t ember�vel, megk�t�zve tartott�k a romos iskola�p�letben. A bol�viai tisztek pr�b�lt�k kifaggatni, de � nem volt hajland� felelni a k�rd�seikre.

1967. okt�ber 9-�n a bol�viai eln�k, Ren� Barrientos megparancsolta, hogy v�gezz�k ki Che-t – noha az amerikai korm�ny azt akarta, hogy sz�ll�ts�k Panam�ba tov�bbi kihallgat�sra. Az �t�letet egy r�szeg �rmester, Mario Ter�n hajtotta v�gre, akinek Che altest�re kellett c�loznia, hogy hiteles legyen a kor�bban kiadott nyilatkozat, miszerint Che harcban esett el n�h�ny nappal azel�tt.

Che r�ki�ltott a t�tov�z� Ter�nra: „Tudom, hogy az�rt j�tt�l, hogy meg�lj. L�j�l. Tedd meg. L�j le, te gy�va! Csak egy embert fogsz meg�lni!” – ekkor az �rmester t�zet nyitott. Che a f�ldre esett, f�jdalm�ban a csukl�j�t harapd�lta, hogy ne ki�ltson, mire �jabb sorozatokat kapott, amik v�geztek vele.

Holttest�t egy helikopter talp�ra k�t�zt�k, Vallegrande-be vitt�k, ahol meg�llap�tott�k a szem�lyazonoss�g�t �s kiter�tett�k a fot�sok el�, hogy lef�nyk�pezhess�k a vil�g sz�m�ra. Azut�n lev�gt�k a kezeit, hogy Argentin�ban azonos�thass�k az ujjlenyomatai alapj�n, majd egy titkos helyen el�st�k a test�t.

1995-ben Jon Lee Andersonnak, aki �letrajzi k�nyvet �rt Che-r�l, egy bol�viai gener�lis el�rulta a titkos s�r hely�t – egy vallegrande-i lesz�ll�p�lya k�zel�ben. 1997 j�lius�ban megtal�lt�k Che �s n�h�ny bajt�rsa csontv�zait �s sikeresen azonos�tott�k �ket. 1997. okt�ber 17-�n katonai tiszteletad�s mellett helyezt�k �ket �r�k nyugalomra Santa Clara-ban, a Che Guevara Mauz�leumban.

2008 j�lius�ban nyilv�noss�gra ker�ltek Che bol�viai napl�i �s Kub�ban ingyen nyomtatt�k ki �ket.

A bol�viai napl�k �s a Reminiscences of the Cuban Revolutionary War k�nyvei alapj�n k�sz�lt el a Che – The Argentine �s a Che – The Guerrilla c�m� k�t film, Benicio Del Toro f�szerepl�s�vel.

Hozz�sz�l�sok (2)

ma lenne 85 �ves Che Guevara... ¡feliz cumpleaños!
k�v�ncsi lenn�k, milyen dolgokat vitt volna v�ghez, ha nem �lik meg 1967-ben...

Mit sz�lsz hozz�?

nem is �n lenn�k, ha nem pr�b�ltam volna meg becsemp�szni valahogyan Che Guevara-t a starity f�rumj�ra... ;) *gonosz kacaj* n�h�ny nappal ezel�tt �rtam ezt a cikket, ami nagy meglepet�semre ma hajnalban meg is jelent (igaz, �n p�ntekre k�rtem, mert akkor lenne Che 85. �ves... de rendben...) �me, a cikk (fot�kkal illusztr�lva): [Che Guevara a popkult�r�ban]

Che Guevara a popkult�r�ban

Forradalmi h�sb�l popikon �s divatos kieg�sz�t�

Mindenki ismeri Che Guevara nev�t – vagy legal�bbis az arc�t, amely a legh�resebb f�nyk�p�nek k�sz�nhet�en ma is ott l�that� milli�nyi haszn�lati cikken.

Che Guevara – eredeti nev�n Ernesto Guevara de la Serna – Argentin�ban sz�letett 1928. j�nius 14-�n. Orvostanhallgat� kor�ban bej�rta eg�sz D�l-Amerik�t, ott szembes�lt a falvak lak�inak szeg�nys�g�vel, borzalmas eg�szs�gi �llapot�val �s �hez�s�vel, �s elhat�rozta, hogy valamit tenni fog, hogy jobb sors jusson nekik. Csatlakozott a Fidel Castro vezette kubai forradalomhoz �s jelent�s szerepe volt a gy�zelemben, melynek sor�n Kuba f�ggetlen �llam lett. Tev�kenyen r�szt vett az �j korm�ny munk�j�ban �s katon�kat k�pzett ki, majd Kong�ba ment, hogy ott is forradalmat robbantson ki, de onnan hamarosan t�voznia kellett. Bol�via lett az �j c�lpontja, t�mogat�s h�j�n 11 h�napig tartotta mag�t a gerill�ival. 1967. okt�ber 7-�n a CIA �ltal t�mogatott bol�viai hadsereg elfogta �t La Higuera faluj�ban, k�t nappal k�s�bb pedig kiv�gezt�k – ekkor megsz�letett a legenda.

La Higuer�ban ma szentk�nt tisztelik – San Ernesto n�ven. A bol�viai Vallegrande v�ros�ban, ahol 1997-ben megtal�lt�k az elrejtett f�ldi maradv�nyait, az ottaniak Che �tk�r�l suttognak: hat ember azok k�z�l, akik felel�sek voltak a hal�l��rt, k�nok k�z�tt fejezte be �let�t. Volt, akit meg�ltek, balesetben halt meg, az �t letart�ztat� Gary Prado pedig egy fegyverbaleset k�vetkezt�ben leb�nult. 

Kub�ban – ahol Che a forradalom ut�n �llampolg�rs�got kapott (ez a kit�ntet�s csup�n k�t embernek jutott ki a t�rt�nelem folyam�n) – a gyerekek minden nap azzal kezdik az els� �r�t, hogy tisztelegnek �s azt ki�ltj�k: Olyanok lesz�nk, mint Che!

Che Guevara �let�ben nagyon megoszt� szem�lyis�gnek sz�m�tott. Sokan szerett�k, n�k ezrei rajongtak �rte, sokan gy�l�lt�k - legink�bb az amerikai �s d�l-amerikai uralkod� oszt�ly tagjai, akik ellen eg�sz �let�ben harcolt. M�ra azonban az im�dott vagy rettegett gerill�b�l a fiatals�g, a szabads�g �s a l�zad�s szimb�luma lett. Alberto Korda hires f�nyk�pe, a Guerrillero Heroico, amit Che-r�l k�sz�tett, ma ott l�that� milli�nyi poszteren, kulcstart�n, trik�n, sapk�n, z�szl�n, kend�n, t�sk�n, �vcsaton vagy k�peslapon.

Che-b�l a rekl�mipar is jelent�s hasznot h�zott. Fagylalt, parf�m, cigaretta, k�la, vodka (Smirnoff), aut� (Dacia), napszem�veg (Jean Paul Gaultier), f�nyk�pez�g�p (Leica) elad�s�ra haszn�lt�k fel az arc�t �s a nev�t, s�t, m�g a Taco Bell �s a Coverse egyik rekl�mfilmj�ben is felt�nik.

A vil�g sz�mos nagyv�ros�ban tal�lhat�ak olyan b�rok �s kubai �teleket k�n�l� �ttermek, amiket Che-vel n�pszer�s�tenek. A pinc�rek katonai egyenruh�ban vagy a Che-�hez hasonl� sv�jcisapk�ban szolg�lnak fel. A falakat a legend�s �rnagy k�pei d�sz�tik �s term�szetesen kubai zene sz�l a h�tt�rben.

Che arca a k�pz�m�v�szetekben is megtal�lhat�. Sz�mtalan szobra �s r�la k�sz�lt festm�nyek  mellett a legh�resebb a dr�thuzalokb�l k�sz�tett mellk�pe, amely a kubai bel�gyminiszt�rium �p�let�nek k�ls� fal�n l�that� Havann�ban, a Plaza de la Revoluci�n-on. Magazinok c�mlapj�n is gyakran szerepelt �s id�nk�nt par�di�k c�lpontj�v� v�lt – a National Lampoon magazin 1972. janu�ri c�mlapj�n vagy a MAD magazin 2008. m�rciusi sz�m�ban tal�lhatunk erre p�ld�t.

 T�bb sportol� tetov�ltatta mag�ra Che arck�p�t – p�ld�ul az argentin futball-legenda, Diego Maradona �s az egykori boksz-vil�gbajnok, Mike Tyson.

Sz�mos sz�ndarab �s film is k�sz�lt a kubai nemzeti h�sr�l – legink�bb az ut�bbiak tettek szert jelent�s h�rn�vre. M�r 1968-ban, egy �vvel a hal�la ut�n leforgatt�k az El Che Guevara c�m� filmet, Franciso Rabal f�szerepl�s�vel, k�vetkez� �vben pedig a vil�gh�r� Omar Sherif b�jt Che b�r�be. A h�rom legh�resebb alkot�s m�gis az Evita (1996), amelyben Antonio Banderas form�lta meg �t egy r�vid szerepben, a The Motorcycle Diaries (2004), amely a d�l-amerikai utaz�sait meg�r�k�t� napl�ja alapj�n k�sz�lt, valamint a 2008-ban megjelent, k�tr�szes Che, amelyben Benicio Del Toro alak�totta a legend�s gerillavez�rt – el is nyerte vele a legjobb sz�n�sznek j�r� d�jat a cannes-i filmfesztiv�lon.

Che arca megjelenik sz�mtalan filmben: a Fear and Loathing in Las Vegas egyik jelenet�ben (1998) a Benicio Del Toro �ltal alak�tott karakter egy Che-posztert l�t drogos k�bulat�ban, a Confessions of a Teenage Drama Queen v�gj�t�k�ban pedig Lindsay Lohan egy Che-trik�t visel (2004).

A telev�zi� sem maradhatott mentes a Che-re val� utal�sokt�l. A Jessica Alba �ltal n�pszer�v� v�lt Dark Angel c�m� sorozatban a f�szerepl�n� neve Max Guevara. Che-trik�k t�nnek fel sz�mos sorozatban, a South Park anim�ci�s filmj�ben �s a Zoku Sayonara Zetsubō Sensei c�m� anime egyik epiz�dj�ban. A The Simpsons sem maradt ki a sorb�l – ott egy b�r neve �s egy falfestm�ny utal Guevara-ra.

Che a zene vil�g�ban is megtal�lhat�. T�bb �nekes �s banda belesz�tte a nev�t a dalaiba – legyen az rock (Manic Street Preachers, Rolling Stones), punk (The (International) Noise Conspiracy), rap (Jay-Z, Nas), folk (Judy Collins), szintipop (Pet Shop Boys), vagy �ppen klasszikus (Hans Werner Henze Das Flo� der Medusa c�mmel rekviemet �rt Guevera-nak).

A git�rvirtu�z Carlos Santana egy Che-trik�t viselt a 2005-�s Oscar-g�l�n, Madonna a Guerrillero Heroico k�p�t haszn�lta fel a 2003-as, American Life album�nak bor�t�j�hoz – David Bowie a Lodger c�m� albuma bels� bor�t�j�n a Che holttest�t �br�zol� k�p l�that�. Jay-Z szint�n viselt m�r Che-trik�t �s a Public Service Announcement c�m� dal�ban azt �nekli, hogy “olyan vagyok, mint Che Guevara – arany�kszerekkel”.

A legnagyobb n�pszer�s�gnek tal�n a Che arck�p�vel d�sz�tett trik�k �rvendenek. H�tk�znapi emberek �s szt�rok is el�szeretettel viselik, ak�r l�zad�sb�l, ak�r az�rt, mert “men�”. A szupermodell Gisele B�ndchen 2002-ben a San Pauloi divath�ten Che-mot�vumos bikiniben l�pett a kifut�ra, Elizabeth Hurley pedig hasonl� mint�zat� Louis Vuitton t�sk�val ment bulizni 2004-ben. M�g a brit kir�lyi csal�d egyik tagja, Harry herceg is b�szk�n mutatkozott Che-trik�j�ban 2006 j�lius�ban.

Che egyik l�nya, Aleida Guevara nem �r�lt annak, hogy az �desapja arck�p�t minden term�kre r�nyomj�k, de a trik�kkal szemben nem emelt kifog�st. Szerinte Che nagyot nevetne, ha l�tn�, hogy minden�tt ott van, �s “Val�sz�n�leg nagyon �r�lt volna, hogy olyan sok gy�ny�r� n� mell�n l�thatn� az arc�t.” �gy v�lte, hogy az �desapj�nak bizony�ra tetszene az, hogy sokan nem divatb�l hordj�k az arc�t visel� trik�kat, hanem az�rt, mert �gy fejezik ki, hogy jobb emberekk� akarnak v�lni, hogy jobb �letet akarnak kiharcolni.

Mit sz�lsz hozz�?

ahogyan tegnap �g�rtem, �me, a p�nteken �rkezett k�nyveim (egyik fele - a m�sik fel�be tartozik Norman Mailer reg�nye Marylin Monroe-r�l, Gandhi �n�letrajzi �r�sa, a Szinuhe (egyiptomi t�rt�nelmi reg�ny �s egy k�nyv a kubai forradalomr�l, a c�me: Venceremos!)
a nap j� h�re: Man�cska reggel hatkor ism�t bogy�zott! *-*

Mit sz�lsz hozz�?

  

hihetetlen m�don elhanyagolom a blogomat :( sz�gyellem is a dolgot, beismerem. Che Guevar�nak a hegyekben �s dzsungelben val� kem�ny menetel�s �s harcok k�zepette is mindig volt ideje, hogy a nap v�g�n �rjon legal�bb n�h�ny sort a napl�j�ba, �n pedig... sz�gyen.
ma reggel Man�cska meg�rvendeztetett azzal, hogy v�gre - h�rom h�t eltelt�vel - ism�t bogy�zott reggel!!!!!!! (m�s k�rd�s, hogy most mindj�rt hat �ra �s az�ta nem szaporodott a l�tsz�m, de kezdetnek m�r ez is sz�p eredm�ny! meg is dics�rtem �rte �s kapott egy szelet alm�t.
ma elkaptam n�h�ny t�nd�ri pillanatk�pet r�la, amint �ppen szundik�lt az �des:

 holnap megmutatom, milyen k�nyveket rendeltem egy online antikv�riumb�l - tegnap reggel �rkeztek meg ;)

Mit sz�lsz hozz�?