70. rsz

Ekkor vgre kikeveredtem a dugbl s az t maradk t percben szerencsre egy szinte teljesen res svban haladhattam.
gy is ksni fogok tz percet, mr nincs rtelme sietnem, konstatltam mosolyogva s megvontam a vllamat. Szerencsre ennek a kssnek nem volt klnsebb jelentsge, klnsen aznap, amikor rajtam kvl csupn egyetlen titkrn tartzkodott az egsz pletben s tartotta a frontot. Tbben a belvrosba mentek egy konferencira, ketten ppen szabadsgon voltak, a velem egy irodban dolgoz kt n pedig mindig egytt jrt ebdelni, csak ppen flrval utnam indultak el - az ok rejtly maradt elttem.
Amikor meglltam az iroda mellett, a kedvenc helyemen, a hatalmas platnfa alatt, kiszlltam az autmbl s bezrtam az ajtt, egy ismers hangot hallottam magam mgtt:
- Jane…
A szvem azon nyomban a torkomba ugrott.
Anlkl, hogy meg kellett volna fordulnom, tudtam, hogy Tom az. Milli kzl felismertem volna a hangjt.
Vgre elrkezett az n eslyem s nem szndkoztam mg egyszer hagyni, hogy kicssszon a kezeim kzl.
Mire megfordultam, Tom mr elttem magasodott, az des illata teljesen betlttte a tdmet. Olyan gyngden nzett rm, hogy a gyomrom akkorra zsugorodott, mint egy mogyor.
- Nagyon ksznm, Tom, hogy beszltl Emmval, nem is tudod, mennyire hls vagyok…
Szelden mosolygott s a mutatujjt finoman az ajkaimra nyomta egy pillanatra, hogy ne folytassam a hllkodst.
- Nagyon szvesen. Ezek szerint mindent meg tudtatok beszlni s ennek igazn rlk.
Blintottam egy kicsit s le nem vettem rla a tekintetemet.
- Igen, mindent sikerlt megbeszlnnk s jra szent a bke kzttnk. Nlkled nem sikerlt volna, mivel nem tudtam volna elcspni ezekben a cipkben. A futs mr nem nekem val. – ekkor nagyot nyeltem – s azt is szeretnm megksznni, hogy utnam jttl…
- Nagyon szvesen, drga Jane. – a mosolya vratlanul kvncsi lett, az engem frksz szemprja pedig tgabbra nylt - De azt mirt ksznd meg, hogy utnad jttem?
- Mert megknnyted a dolgomat. – abban a szempillantsban mindkt kezemmel megragadtam az ingnl fogva, magamhoz hztam, amennyire kzel csak brtam s szenvedlyesen szjoncskoltam. Tom nekidnttt az autmnak, a karjait krm fonta s olyan hevesen viszonozta a cskomat, hogy lehullott rlam a maradk gtls is (nem mintha sok maradt volna bennem). Olyan hesen faltuk egymst, a testnk sszeolvadt s hangosan szuszogva cskolztunk – amg egy mellettnk elhalad auts rnk nem dudlt.
|
Mg mindig baromi jl rsz*-*