mindjárt itt a december!
tegnap szerencsére találkoztam Vele, de sajnos mindkettőnknek annyi dolga volt, hogy nem maradt idő csevegésre vagy szemmeregetésre. ennek ellenére is nagyon nagyon örülök, hogy így történt, mert nem akarok még egy olyan napot, amikor láthatnám Őt, Ő pedig valamilyen okból nem tud ott lenni.
most megnézem a Megkövült szívek ismétlését, utána megyek a városba, mert vásárolnom kell néhány apróságot. kenyeret, Weetabix-et (ha találok egyáltalán), valami apró ajándékot Dórinak, akivel holnap találkozom utoljára, és valami nagyobb ajándékot apámnak a névnapjára - persze úgyis csak annak tudna örülni igazán, ha kapna valami több tízezres ajándékot vagy egy új autót, amire nekem nincs pénzem.
Manócska éppen meditál a ketrec alján üldögélve *-* tegnap, amikor délelőtt kiengedtem, hadd mozogjon, ide-oda mászkált körülöttem és kétszer a levegőbe ugrott! *-* leírhatatlanul édes volt! olyan régen nem láttam ugrándozni, sőt, nem is futkározik annyit, mint régen. mintha mindig csak a nassolnivalót várná, de nem kaphat belőle annyit, mint amennyit szeretne és amennyit én szeretnék adni neki, mert az egészsége az első. azokat sem tömhetjük finom csokoládéval, akiket szeretünk.
további szép napot mindenkinek! :)