Amikor magamhoz t�rtem, m�r odalenn a f�ldszinten fek�dtem a kanap�n, a puha �gytakar�ba burkolva, mellettem r�gi j� bar�tunk �s orvosunk, Jamie �lt. A t�volban l�pteket hallottam, �s csendes besz�lget�st.

- Ryan?! - sikoltottam felpattanva �s m�ris el�nt�tt�k a k�nnyek a szemeimet, a hideg r�zott, mintha a leveg� fagypont al� s�llyedt volna �s �gy reszkettem, hogy a fogaim egym�shoz koccantak.

Ugye csak �lmodtam az eg�szet?! Ugye Ryannek nem t�rt�nt semmi baja, ugye csak egy r�m�lmot l�ttam?!

- Nagyon sajn�lom, Jane… �szinte r�szv�tem. - Jamie visszanyomott fekv� helyzetbe �s agg�d� arccal egy �jabb pokr�cot csavart k�r�m - Ryan sz�vrohamot kapott az �jjel, de ne agg�dj, nem szenvedett. Nem tartott tov�bb f�l percn�l. Annyira sajn�lom…

T�volr�l hallottam a hangj�t, a magyar�zat�t - mintha valaki egy p�rn�t szor�tott volna a fejemre, egyre er�sebben, �gy minden zaj �s nesz egyre jobban elhalkult. H�la Istennek, nem szenvedett, val�sz�n�leg �ppen hogy felfogta, mi t�rt�nik vele, m�ris mindennek v�ge lett.

A k�lvil�g teljesen eln�mult �s m�r csup�n a saj�t sikolyomat hallottam, amely a fejemben visszhangzott: RYAN!

Nem b�rtam megsz�lalni. A torkom elszorult, m�gis teljes er�b�l �sszepr�seltem az ajkaimat, nehogy val�ban, mindenki f�le hallat�ra ord�tani vagy sikoltozni kezdjek.

K�ptelen voltam felfogni: Ryan meghalt…

Nem, ez nem lehet, bizony�ra csak �lmodom, mert az �n �leter�s, fantasztikus f�rjem m�g nem hagyhat itt, nem mehetett el n�lk�lem! Ez csak egy rossz �lom, a legrosszabb, amit el tudn�k k�pzelni! Belecs�ptem a csukl�mba �s a v�ratlan �les f�jdalom r�d�bbentett a val�s�gra… NEEEEEEM!

- Te hogyan ker�lsz ide? - ny�gtem az �sszeszor�tott fogsorom m�g�l �s durv�n kid�rzs�ltem az �jabb k�nnyeket a szememb�l, hogy l�ssak valamit. El kellett terelnem a figyelmemet, m�sr�l kellett besz�lnem, k�l�nben �gy �reztem, azon nyomban meg�r�l�k.

- A szomsz�d sr�c h�vta a rend�rs�get. - felelte Jamie halkan - Sikolt�st hallott, �s azonnal berohant a h�zba. Amikor megtal�lt… t�ged, azonnal telefon�lt a rend�rs�gnek, �k pedig riasztottak engem.

F�lren�ztem, valami kapaszkod�t kerestem, amikor hirtelen meg�reztem a v�r �z�t az ajkaimon. �szre sem vettem, mennyire beleharaptam.

- Ryan… - ny�gtem.

Jamie m�r nem sz�lt semmit, csup�n a t�sk�j�ban kotor�szott, majd hirtelen egy sz�r�st �reztem a v�llamban.

- Egy kis nyugtat�, Jane… meg kell nyugodnod, ezzel csak magadnak �rtasz �s ezt sem Ryan, sem a gyerekek nem akarn�k…

Megr�nd�tottam a v�llamat.

Tal�n ez a nyugtat� megold valamit? Visszahozza a f�rjemet? Elt�nteti ezt a hihetetlen, pokoli f�jdalmat, ezt a le�rhatatlan �ress�get a sz�vemb�l? Elf�jja azt a v�gyamat, hogy meg�ljem magamat, hogy k�vethessem a f�rjemet, a t�rsamat? N�lk�le semmi �rtelme nincs az �letemnek…

Nem akarok n�lk�le �lni! Vele akarok lenni, sz�ks�gem van r�! Ahogyan neki is sz�ks�ge van r�m. Mi�rt?! Mi�rt ment el ilyen hamar?! M�g annyi terv�nk volt, m�g annyi mindent szerettem volna neki mondani, m�g annyi mindent szerettem volna vele meg�lni…

Gy�l�let �s f�ktelen d�h �nt�tt el. Ez nem igazs�g, hogy � elment �s itthagyott engem, mik�zben annyi mocskos, undor�t� ember maradt �letben. Mi�rt nem �k haltak meg az �n szerelmem helyett?!

Majd v�ratlanul m�ly �lomba mer�ltem.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2012.04.11. 19:35 Roxy Az az �tvezet�s az idillikus k�rnyezetr�l a halott f�rjre. Esk�sz�m beleborzongtam. Jolie, ne hagyd abba! :D