Nem akartam, hogy a gyermekeim �rizzenek, hogy folyton a l�p�seimet figyelj�k �s k�nytelenek legyenek mindig velem lenni �s vigasztalni, vagy hogy miattam adj�k fel az �let�ket, ez�rt a k�vetkez� h�ten szel�den, de hat�rozottan hazak�ldtem mindannyi�jukat.

Term�szetesen nem tetszett nekik a gondolat, hogy egyed�l maradok ebben a hatalmas h�zban az eml�keimmel �s a b�natommal, de tiszteletben tartott�k a k�v�ns�gomat. Azonban annak mindannyian �r�lt�nk, hogy John �s Emma legal�bb ugyanabban a v�rosban �lnek, mint �n - noha m�sf�l �r�nyira t�lem, egy csendes, b�jos k�lv�rosban. Meg�g�rtett�k velem, hogy azonnal telefon�lok, amint sz�ks�gem lenne valakire - de mind tudtuk, hogy csup�n v�szhelyzetben fogom felemelni a kagyl�t. M�r nem vagyok kisgyerek �s b�rmennyire is borzalmasan �rzem magamat, ezzel nem fogok senkit sem terhelni, m�g a saj�t gyermekeimet sem. K�l�n�sen, hogy nekik is megvan a saj�t �let�k, munk�juk, csal�djuk, akikkel t�r�dni kell.

Miut�n mindenki elment �s a h�z teljesen elcsendes�lt, napokig ki sem l�ptem a h�zb�l. Eg�sz nap az �gyban fek�dtem, s�rtam vagy az eml�keimmel k�noztam magamat, keveset ettem (indul�s el�tt Emma felt�lt�tte a h�t�t �s a kamr�t) �s m�g kevesebbet pihentem.

Minden reggel megmosakodtam, fel�lt�ztem, majd visszab�jtam az �gyba - teljesen az�rt nem hagyhattam el magamat. Amikor m�r f�jt a fejem vagy a hasam az �hs�gtol, akkor ettem n�h�ny falatot. Este megf�r�dtem, majd megpr�b�ltam elaludni. Volt, amikor megpr�b�ltam zen�t hallgatni vagy olvasni egy kicsit, de mindenr�l Ryan jutott az eszembe �s hamarosan m�r semmit sem l�ttam a k�nnyeimt�l.

Ryan pokolian hi�nyzott. Le�rhatatlanul. A hi�nya, az �ress�g, amit maga ut�n hagyott hatalmas l�gg�mbk�nt fesz�tette nemcsak a sz�vemet, hanem minden egyes porcik�mat. A l�legz�shez elengedhetetlen leveg�n�l is nagyobb sz�ks�gem volt az �lel�s�re, a csillap�t� szavaira. Az �rint�se, a l�tv�nya, a hangja, az apr� neszei ut�n s�v�rogtam minden pillanatban.

Egyszer�en nem tudtam, mit kezdjek most magammal n�lk�le. Ki mellett fogok mostant�l fel�bredni �s nyugov�ra t�rni? Kivel fogom megvitatni a terveimet, az �lmaimat, a gondolataimat? Kir�l fogok most gondoskodni, kinek fogom f�zni a h�slevest (amit �n ki nem �llhattam, m�r a szag�t�l felfordult a gyomrom, de az � kedv��rt minden vas�rnap elk�sz�tettem, mert tudtam, mennyire szereti), kinek fogom s�tni a b�lsz�nt vagy az eperkr�mes s�tem�nyeket? Kivel fogjuk nevet�s k�zben feld�sz�teni a f�t, ki fogja megt�lteni �s megs�tni a h�laad�snapi pulyk�t, ami mindig is Ryan egyik kedves dolga volt?

�lland�an r�gondoltam, a k�z�s �veinkre, a mosoly�ra, a terveinkre - nem csoda, hogy folyton zokogtam.

Tudtam, hogy ez nem helyes �s hogy nem �lhetek �gy sok�ig, de sz�ks�gem volt egy kicsivel hosszabb id�re, hogy gy�szoljak �s �sszeszedjem magamat - ink�bb a csal�dom�rt, mint magam�rt.

K�t h�ttel k�s�bb, d�lel�tt tizenegy k�r�l csengettek. Valaki �llt a h�ts� ajt� el�tt.

Sz�vem szerint meg sem mozdultam volna, hogy kinyissam �s megn�zzem, ki lehet az, �m k�nytelen voltam megtenni. Fel�lltam a kanap�r�l (�ppen a nappaliban a fot�albumainkat n�zegettem), majd a h�ts� bej�rathoz s�t�ltam. Valamelyik szomsz�d lehetett, mivel ez a r�sz egy kicsi �sv�nyre ny�lt, amely a h�zak k�z�tt futott.

Tom Kaulitz �llt a k�sz�b�n.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2012.04.14. 21:02 Betty Na most indul be majd igaz�n a molekula! Az, hogy Jane gy�szol �s ahogyan feldolgozza nagyon �rzelmesen ragadod meg, �s igaz�b�l sok �jat ezzel kapcsolatosan nem is tudok �rni, mert m�r az el�z�n�l is kifejtettem, hogy m�g egy ilyen komoly, dr�mai helyzetet is mennyire hitelesen tudsz le�rni. De most m�r az f�rja az oldalam, hogy vajon Tom Kaulitz mit keres a s�v�nyen t�l :)