
Az els falatot elegnsan a szjba ejtette, elgondolkod arccal megrgta, majd szles mosoly mltt vgig az arcn.
- Ez isteni! Muszj megadnod az tterem cmt, legkzelebb ott fogok ebdelni s rendelni is fogok onnan, ha lusta vagyok kocsiba lni s vgigverekedni magamat a cscsforgalmon.
Kuncogtam.
- Valahol a selyempaprban ott a nvjegykrtya is. - elvettem tle a csomagolst, amg evett, vgigkutattam, majd az ujjaim kz csippentettem s megmutattam neki - me!
Kecsesen a bal kezbe fogta a dobozt s az evplcikkat, majd elvette a krtyt s a hts zsebbe cssztatta.
- Ksznm, Jane. Megmentettl egy letet!
Nevetnem kellett - nem tehettem mst. Annyira mulatsgosan beszlt s amilyen arcokat vgott a szrakoztatsomra!
- Rmes vagy, Tom. Remlem, ezt tudod.
Teli szjjal blogatott, majd a fogai kztt szrte a vlaszt.
- Hnyszor hallottam mr ezt!
Jtkosan a vllra tttem finoman.
- Azt hiszem, jobb, ha most megyek. Menthetetlen vagy!
Ismt bevetette a bociszemeket.
- De ugye, ksbb mg ltjuk egymst?
Nem tudtam abbahagyni a nevetst, gy vlaszoltam, s innentl fogva egymst vltotta az n kacagsom s az bolondozsa, ahogyan eladta az rtatlan kisbrnyt.
- Most dolgoznom kell, majd ks dlutn jvk haza. Addig viselkedj gy, ahogyan egy j kisfihoz illik.
- Meggrem!
- Ettl nem lettem nyugodtabb!
Srtdtt arccal nzett rm.
- Nem is bzol meg bennem?!
- Eltalltad!
- Jane!
- Hogyan is bzhatnk?! Egy r koboldban jobban bznk.
- Ez fjt, Jane. Nagyon fjt. - sznpadiasan a szvhez kapott s leveg utn kapkodott, n pedig annyira nevettem, hogy mr a hasam is megfjdult tle - Be kell ismernem, hogy rgta nem kaptam ekkora srtst.
- Tom! Krlek, hagyd abba! - mg jobban kacagtam.
- Nem, nem hagyom. Eszem gban sincs. Bntetst rdemelsz, amirt nem bzol meg bennem!
- De ilyen kemny bntetst?!
- Knyes vagyok a belm vetett bizalomra. De hadd krdezzem meg, taln attl flsz, hogy felgyjtom a hzat vagy ilyesmi?
- Az egsz domboldalt fltem tled, nemcsak a hzatokat!
imdom az j 29. rsz a Ha te tudnd.. trtnetedbl *-* szinte mr elkpzeltem a kis jelenetet, ami megmosolyogtatott :D