Nem tudtam, hogyan kezdjek bele a vallom�somba – viszont nem akartam csak �gy, egyszer�en r�z�d�tani az eg�szet, hogy „Szeretlek �s veled akarok j�rni. M�g mindig akarod?” Mindig is a st�lusosabb megold�sokat p�rtoltam.

- You are still my first thought when I wake up, And I think of you when I go to sleep… - s�gtam f�lhangosan.

Fogalmam sincs, mi�rt tettem: mi�rt id�ztem a hozz�m �rt vers�t, hogy ezzel fedjem fel az �rzelmeimet �s mi�rt adtam neki rem�nyt, amikor szemmel l�that�an olyan rem�nytelen�l n�zett engem. Abban a pillanatomban ez t�nt a legjobb �tletnek.

Hallottam, hogy elakadt a l�legzete �s a szem�ld�kei a homloka tetej�re ugrottak a meglep�d�st�l.

- Jane…

- Igen? – mosolyogtam szel�den, olyan �rtatlanul, mintha fogalmam sem lett volna, mit is teszek.

Nem tudtam, mi t�rt�nik velem.

Csup�n annyit tudtam, hogy Tom m�g mindig engem szeretett, l�ttam �s �reztem, hogy az ir�ntam �rzett szerelme cseppet sem enyh�lt, �s hirtelen el�nt�tt egy ismeretlen k�sztet�s: meg kellett mutatnom neki, hogyan �rzek �n ir�nta. M�g egyszer nem akartam ugyanazt a hib�t elk�vetni, amit majdnem f�l esztend�vel ezel�tt m�r elk�vettem �s az�ta is minden nap b�ntam.

Szeretem Ryant �s mindig is szeretni fogom, ez mindenki sz�m�ra egy�rtelm� kell, hogy legyen, azonban mi�rt kellene elutas�tanom a boldogs�got, amikor csup�n egy karny�jt�snyira van t�lem? S�t, ha �szint�n belegondolunk, m�g a karomat sem kell kiny�jtanom �rte…

Az addigi agg�lyaimat mintha elf�jta volna a sz�l. A k�l�n t�lt�tt id� megmutatta, mit vesz�tettem.

- Jane… te ismered ezt a dalt?! – suttogta elf�lva.

Szinte �lveztem a meglep�d�s�t.

- Igen, ismerem. Meg is v�s�roltam, k�t nappal ezel�tt, amikor megl�ttam azt a hatalmas plak�tot a Virgin kirakat�ban. �szint�n bevallom, hogy szinte minden este meghallgatom.

A szeme teljesen t�gra ny�lt.

- Komolyan?! �s te tudtad, hogy… hogy r�lad �rtam?

A v�llamra hajtottam a fejemet, �gy mosolyogtam r�, a sz�vem majd megfojtott, olyan szapor�n dobogott a torkomban.

- Igaz�b�l m�r a c�m l�tt�n rem�nykedtem, de amikor v�gigolvastam a sz�veget �s l�ttam a c�lz�sokat, a mez�r�l… �s… - elpirultam, amikor az eszembe jutottak bizonyos finom, sejtelmes utal�sok a konyhaasztalon t�lt�tt �r�kra - … �s a t�bbit, akkor �gy �reztem, hogy igen, �n vagyok a c�mbeli Jane.

Tom hevesen felki�ltott, a mellkasa szinte hull�mzott:

- Ki m�s lehetne?! Azt hitted, hogy el tudn�lak felejteni?! Hogy k�pes lenn�k m�st �szrevenni, m�st szeretni rajtad k�v�l?!