A Jolie Moon napló, fényképalbum, mesekönyv és zenedoboz. A mindennapi gondolataim mellett nagy szerepet kap az állatvédelem, ami számomra különösen fontos. Szép képeket és remek zenéket is megosztok veletek, valamint a nyuszikámról, Richey Manóról készített fotóimat és néhány régi rajzomat, így igazából rólam is megtudhattok néhány dolgot. Minden írás és design az én munkám, kivéve, ha azt jelzem, hogy mástól idéztem. A honlap 2011. december 27-én nyílt meg, utó-karácsonyi ajándékként nekem. ~ írta Jolie, aszerkesztő
annyira fantasztikus, hogy itt a tavasz, a napocska sokat és sokáig süt, mindenhol virágok és friss zöld levélkék *-* a kedvenc évszakom. a napjaim a szokásos módon telnek. reggel ébredés Richey Manóval, aki vagy csendesen fekszik a háza tetején (vagy a wc-dobozában), vagy szénát ropogtat. miután rendbeszedtem magamat, enni adok neki, közben kitakarítom a ketrecét, majd amint elhelyeztem az útakadályokat (két nagy dobozt a megfelelő helyeken), kiengedem, hadd futkározzon - egészen addig, amíg úgy nem dönt, hogy visszaugrik a ketrecbe. ilyenkor lehajtom az ajtót és megpihenek - nem is hinné senki, mennyit kell szaladgálni a kisasszony után :D hiába állja el a jókora doboz az útját, ő többször körülszaglássza, majd felugrik rá! utána pedig jönne az ugrás a tiltott helyekre, de ezt már nem várom meg! egyébként nagyon okos kis manócska, nem rágja a tapétát és a laptop kábeleit is csak megszagolta, majd továbbugrándozott. de azt nem akarom kipróbálni, vajon a TV kábelei is ilyen hidegen hagynák-e. naponta többször is megsimogatom, extra adag szénát kap és friss vizet. sajnos nem olyan bújós természetű, ahogyan vártam, bár lehet, hogy egyelőre lekötik az új dolgok, szagok, tárgyak, amikkel naponta csak tíz-tizenöt percre találkozik. de ha nem is mászik az ölembe, nem húzódik el a simogató kezem elől, néha hozzámdörgöli a kicsi fejét vagy az orrocskáját, és futkározás közben időnként odajön hozzám és megszaglászik. utána folytatódik a kaland.
ma reggel fotóztam a kisasszonyt, íme a négy legédesebb kép - (a többit a linkre kattintva nézhetitek meg :)
egy ugribugri tapsifülessel minden nap egy új kaland. ma, amikor Manócskát kiengedtem futkosni, egy kicsit fogócskáztunk. ő kergetett (igen, ő engem!), én pedig menekültem :D iszonyatosan édes volt, ahogyan futkosott utánam. igaz, ő mindig nagyon édes *olvad* néhány perc múlva megunta a dolgot, megmosakodott, majd hatalmas bakkecske-ugrásokkal körbeficánkolta a szobámat. amikor játszom vele, vagy csak az ágyamon fekve rápillantok, mindig mosolygok, olyan jókedvűvé és boldoggá tesz ez a pici imádnivaló szőrpamacs <3 a fenn látható fotó korán reggel készült valamelyik nap, amikor besütött a nap és ő pihengetés közben napozott egy kicsit.
tegnap kiengedtem Manócskát a ketrecből - hihetetlen módon, noha még olyan kicsike, mégis segítség nélkül ki tudott ugrani a ketrecéből és vissza is tudott ugrani! *-* a videón megnézhetitek, mit művelt odakinn - azt már nem sikerült felvennem, amikor felugrott az egyik doboz tetejére a kis huncut <3 ma is kinn volt, körülbelül negyed óráig, kétszer is végigszaglászott minden pontot, bemutatott néhány akrobatikus ugrándozást, felmászott az ölembe, majd visszaugrott a ketrecbe és tízóraizni kezdett. érdekes módon egyik alkalommal sem pisilt vagy bogyózott a padlóra. imádom ezt a kis tündért <3
éljen, itt a tavasz! végre! *-* ennek biztos jele, hogy a kökörcsinek (én kökörcsínyeknek hívom őket ;) már szépen virágoznak! ugye, milyen gyönyörűek?