ma délelőtt végre megvettem a nyuszimat és el kell mondanom, hogy szerelem volt első látásra!
kisfiú, öt-hat hetes, fekete oroszlánfejű törpenyuszika, itt-ott fehér foltokkal - a nyakán és a popsiján fedeztem fel egyelőre, de még nem sikerült alaposan megvizsgálnom őt, mert amint hazaértünk, betettem a ketrecébe.
már a boltban nagyon ragaszkodott hozzám, amikor a lány bele akarta tenni a hordozóba, az összes körmével kapaszkodott a karjaimba :D itthon sem volt könnyebb áttenni a hordozóból a ketrecbe!
egyelőre még nem tudtam róla fotót készíteni, mert nem akarom megijeszteni és az ideje legnagyobb részét a házikójában elbújva töltötte. már négyszer evett, egy kis szénát ropogtatott és vizet is ivott - sőt, pisilt is egy kicsit, elsőre a toalettjébe!
ugyanis amikor a nyuszi az első napokban kijelöl magának egy helyet a ketrecben, odapisil és neked a nedves forgácsot kell beletenned a toalettjébe (egy háromszögű műanyag dobozka) és azt abba a sarokba tenned, amit választott. viszont én csak úgy betettem valahova a dobozt és ő elsőre oda pisilt! *nagyon büszke a nyuszikájára*
már láttam, ahogyan a házikójában mosakodott és vakarózott *-* imádnivaló, tündéri kismanó <333

alig várom a holnapot!!!
apám beleegyezett, hogy egy édes nyuszi költözzön a szobámba! így holnap reggel az öcsém segít nekem és kocsival értem jön, hogy hazahozzuk a ketrecet és a rengeteg nyuszis holmit! *-*
a tapsifülesért külön fogok lemenni és egy hordozóban hozom haza! *-*
bárcsak már holnap reggel lenne!!!

ne haragudjatok, hogy napok óta nem írtam, igazából megint csak ismételni tudnám magamat: borzalmas hétvégém volt, sírtam, keveset ettem és sikerült ismét fogynom - viszont elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad - nekem nyuszim lesz!
mindig is imádtam a kis tapsifüleseket, egyszerűen elolvadok, amikor nyuszikat látok!
tegnap voltam a Szinvaparkban az állatkereskedésben, ahol öt imádnivalóan édes tündérke hancúrozott és szunyókált a ketrecben, és megnéztem az árakat is. ma pedig a Corában jártam - ott csak a ketreceket és a többi nyuszis holmi árát nézegettem. elsőre nem olyan olcsó mulatság, de a pénz érdekel a legkevésbé. még kocsit is tudok szerezni, ami hazacipeli nekem azt a 100 cm széles ketrecet, és a szobámat is kicsit át kell rendezni (kínos, hogy nem sok bútor van benne, de az szinte mind faltól falig ér...)
az egyetlen probléma az apám, egyedül őt kell rábeszélnem, és akkor szabad az út a nyuszi-project előtt!
amint boldog nyuszitulajdonos leszek, számíthattok arra, hogy rendszeresen le fogom fotózni a kis angyalt, és majd válogatott anyaggal foglak szórakoztatni titeket. Istenem, már alig várom! *-*