ma már egy kicsivel
jobban érzem maga-
mat, hála Istennek :)

tegnap éjjel (vagyis
kicsit pontosabban:
ma hajnalban) rátalál-
tam egy honlapra, a-
hol rengeteg álláshir-
detésre bukkantam -
igaz, egyik sem az én
képesítésemnek való,
de ez az oldal mégis
hasznosabbnak látszik,
mint azok, ahol eddig
megfordultam.

most egy hangyányival pozitívabban látom a jövőmet, de legbelül mindig is ott fog lüktetni bennem az elkeseredettség. mert én nem érzem magamat annyira rossz embernek, hogy ilyen magány és kiszolgáltatottság jusson nekem osztályrészül. végül is, sohasem voltam nagyravágyó, sohasem kívántam azt, hogy legyek milliomos, Brad Pitt (aki különben sem a kedvencem) vagy más híres sztár felesége, hogy ne kelljen dolgoznom, de mégis éljek luxusban, mint egy királynő...
na mindegy, tegnap éppen eleget nyafogtam, ma csak pozitív hangulatban akarok maradni.
hogyan jön ehhez a modern gésalány képe? fogalmam sincs, egyszerűen csak megtetszett. a lány gyönyörű, az arca különleges, a ruhája stílusos és egyfajta hanyag elegancia sugárzik belőle, ami most jólesett.
legyen szép napotok! :)

azt hittem, az új év jobb lesz... de nem. nyolc nap telt el 2012-ből és egyik napom rosszabb, mint a másik.
ma egész nap borzalmasan éreztem magamat, már sírni sem volt erőm, szinte éreztem magamon a súlyát a depressziós gondolataimnak. legszívesebben csak aludtam volna reggeltől estig, hogy álmokba menekülhessek. próbáltam a TV-t nézni, ami remekül tompítja az agyat, de egy percre sem leltem nyugtot.
az életem kilátástalannak látszik. tudom, vannak, akiknek nincs ennivalójuk vagy fedél a fejük felett, akiket rendszeresen vernek vagy molesztálnak, akik súlyos betegek vagy haldokolnak... de a lelki terror sem kellemesebb.
amikor gyerek voltam, azt hittem, ennyi idős koromban már férjnél leszek, egy-két gyermekkel, saját otthonnal és biztos megélhetéssel.
egyik álmom sem sikerült.
rettegek a jövőtől, annyira egyedül érzem magamat, nincs senkim, akivel ide-oda mehetnék, aki megértene, és akik bezzeg folyton körülöttem vannak, azokat látni sem akarom soha többé - legalábbis apámat. aki ősztől még inkább pokollá fogja tenni a napjaimat, ha addig nem sikerült eltűnnöm a lakásából.
no, de elég a siránkozásból.
remélem, hamarosan találok valamilyen megoldást és valamilyen úton-módon megoldódik a sorsom. talán egyszer én is lehetek boldog.

Néhány gyönyörű fotót szeretnék most megosztani veletek - Kiotóban készültek. Indulhatunk a romantikus hangulatú (ingyenes) álomutazásunkra!
Az utolsó három képen a világhírű Aranypavilon látható, amely a középkorban épült és valóban arannyal vonták be. Sajnos miután leégett, nem pótolhatták az eredeti díszítését.

  

Aww, köszönöm szépen, G-Portál!
Komolyan mondom, el sem hiszem, hogy a honlap máris bekerült a G-Portal ajánlójába, mégpedig az első helyre! *-*
Még két hete sincs, hogy megnyitottam, és csupán pár napja poénból elküldtem a honlapomat a szerkesztőségnek, és mégis beválasztottak!
Nagyon boldoggá tett ez a hír!
Nem hittem volna, hogy valaha kikerülök, de különösen nem ilyen rövid idő alatt.
Köszönöm szépen! <3