tegnap a youtube-on kerestem filmeket eredeti nyelven (meg is találtam néhány kedvencemet, például a Hatodik érzéket Bruce Willis-szel), amikor teljesen véletlenül rábukkantam az egyik legfantasztikusabb sorozatra, amit még öt évvel ezelőtt vetítettek a cool tv-n és azóta nem is láttam! Mighty Boosh <3
nálunk zooniverzum - az állati kert! néven futott késő éjszaka, de én mindig fennmaradtam, hogy megnézhessem, mert valami hihetetlenül mulatságos! brit humor, amit mindig is nagyon szerettem. azonnal le is szedtem a három évad minden epizódját - kivéve egyet, ami sajnos nincs fenn. igaz, eredeti nyelven, mert magyarul senki nem töltötte fel. szerencsére egy részét jól értem, a többit majd később - nyelvgyakorlásnak tökéletes lesz. Mighty Boosh, Mighty Boosh, Mighty Boosh, woooooooooooow! *-*

a debütáló részt feltettem ide, hátha valaki más is élvezni tudja ;)



[ha nem működik a beágyazott video, akkor íme a link]

kicsit szomorúan, bár nem igazán meglepve látom, hogy bármiről is írok, senkit sem érdekel annyira, hogy reagáljon valamelyik témára, akár egyetlen mondattal vagy egyetlen szóval. ami azért furcsa egy kicsit, mert minimum hatvan látogató jár erre naponta, még akkor is, ha a saját beugrásaimat levonom belőle, mégis olyan érzésem támad, mintha tulajdonképpen csak magamnak írnék. nem is azt várom, hogy a magánéleti kínlódásaimra kapjak megjegyzéseket, hanem a fontos dolgokra célzok most, mint az állatvédelem.
azért remélem, hogy legalább az állatokkal kapcsolatos dolgokat megfogadjátok és megpróbáltok segíteni, ahol tudtok. gondolom, ahol internetre van pénz, ott akad 100-200 forint, amit időnként jótékony célra fel lehet ajánlani. legalább ennyit szeretnék elérni.
elég is ennyi a szentbeszédből. mindenesetre kellemes hétvégét és jó pihenést kívánok mindenkinek. élvezzétek ki az őszi szünet utolsó napjait. :)

november 1. - Mindenszentek napja, amikor az ember a már elhunyt szeretteire gondol, gyertyát gyújt és meglátogatja őket a temetőben.
sajnos, az egyetlen eltávozott rokonom, akit szerettem és mindig szeretni fogok, az ország másik végén lett eltemetve, fogalmam sincs, melyik temetőben és hol, így csak gondolatban tudom meglátogatni őt. igaz, minden nap az eszemben van, a tárcámban mindig magammal hordom a fényképét, ő, a keresztapám. igazságtalan módon olyan korán, olyan fiatalon távozott el, pedig annyira kedves, jószívű és nagyszerű ember volt. de tudjuk, mindig a jók mennek el először.
amikor este meggyújtom majd a mécsest, nemcsak a drága keresztapámra fogok megemlékezni, hanem néhány másik, személyesen nem annyira ismert emberre, aki örökre nyomot hagyott a szívemben. Nyugodjatok békében: Imre, Milán, Freddie, Yukio, Diana <3