kellemes h�sv�ti �nnepeket! :)

a starity-re �rtam egy cikket a h�sv�tr�l, ezt osztom meg ma veletek:

A h�sv�t sz� hallat�n mindenkinek esz�be jut a h�sv�ti sonka, a h�sv�ti nyuszi, a locsolkod�s �s a sz�nesre festett toj�sok - de vajon tudjuk, honnan ered ez az �nnep? A h�sv�t a kereszt�nys�g egyik legnagyobb �nnepe, amikor J�zus Krisztus felt�mad�s�t �nnepelj�k meg. J�zust, a Megv�lt�t, Isten fi�t keresztre fesz�tett�k �s meghalt, de h�rom nappal k�s�bb felt�madt �s ez�ltal megv�ltotta a vil�got.

H�sv�t el�tt a h�v�k negyven napig b�jt�lnek, nem vesznek magukhoz h�st vagy egy�b h�sterm�ket, viszont h�sv�t vas�rnapj�n v�get �r a tilalom �s mindenki vid�man eszi a sonk�t, f�tt toj�st, torm�t �s kal�csot – nem is besz�lve a s�tem�nyekr�l. A lak�st festett h�mes toj�sokkal d�sz�tik, amelyek eredetileg az �rest s�rt jelk�pezik, ahonnan Krisztus felt�madt. Ilyen toj�sokat kapnak aj�nd�kba a fi�k �s f�rfiak, akik h�sv�t h�tf�n meglocsolj�k a l�nyokat �s asszonyokat. (Ma m�r sok helyen a k�zzel k�sz�tett vagy csokol�d�toj�sok helyett p�nzt �s alkoholos italokkal jutalmaznak.) A h�sv�thoz tartozik m�g a h�sv�ti nyuszi �s kiscsibe is – ilyenkor sokan aj�nd�koznak gyerekeknek ilyen t�nd�ri kis�llatokat, legt�bbsz�r felel�tlen�l, mert sokan elfelejtik, hogy a puha sz�r� aranyos nyuszikat nemcsak k�t napig kell gondozni �s simogatni, hanem ak�r 8-10 �vig is. �k gyakran v�gzik az erd�be dobva vagy menhelyen hagyva, ahol a legt�bb esetben a kegyetlen hal�l v�r r�juk – ez a h�sv�t �rnyoldala.

De vajon tudjuk, honnan ered a h�sv�t?

Sokan nem tudj�k, hogy a h�sv�t eredetileg egy pog�ny �nnep volt, amit a kereszt�ny egyh�z �gyesen felhaszn�lt a saj�t c�ljaira, hogy sikeresebben terjeszthesse a saj�t vall�s�t �s az emberek k�nnyebben megbar�tkozhassanak az akkor m�g �jnak sz�m�t� kereszt�nys�ggel. (Ugyanez t�rt�nt a kar�csonyi �nnepek eset�ben is.)

A kereszt�nys�g megsz�let�se �s elterjed�se el�tt az Ostara – innen ered a n�met Ostern �s az angol Easter sz� is (mindkett� jelent�se: h�sv�t) - a tavaszi nap�jegyenl�s�g �nnepe volt. Ekkor kezdtek hosszabbodni a napok, a term�szet is �letre kelt, a n�v�nyeken megjelentek a friss hajt�sok, r�gyek �s a vir�gok.

Ostara egy germ�n term�kenys�gistenn� neve volt, akinek totem�llata a h�resen szapora mezei ny�l – nem meglep�, hogy a term�kenys�g �s szexualit�s jelk�p�v� v�lt. A mai h�sv�ti nyuszik az � lesz�rmazottai – meglehet�sen cenz�r�zott v�ltozatban. A toj�s is mindig fontos kell�ke volt ennek az �nnepnek, hiszen ez is a term�kenys�g, �leter� �s meg�jul�s jelk�pe volt a pog�nyokn�l. A toj�sokat kif�jt�k (ez�ltal mintegy belesuttogt�k a k�v�ns�gaikat), sz�p sz�nesre festett�k �s fa�gra akasztott�k – csakis mag�t�l vagy a sz�l �ltal let�rt �gakra.