olvasni jó. csodálatos.
könyvek és zene nélkül nem is tudnék létezni. ez a kettő tartott életben, szórakoztatott, volt társam és legjobb barátom, amikor egyetlen ember sem volt mellettem.
amint megtanultam olvasni, attól kezdve minden nap legalább egy (de valójában minimum három-négy) órát azzal töltök, hogy belebújok egy könyvbe és hagyom, hogy beszippantson a világába. olyankor nem látok, nem hallok, és teljesen elfelejtem a gondjaimat, bánatomat. nemegyszer megtörtént, hogy egész nap olvastam, és csak akkor álltam meg szünetet tartani, amikor enni-inni-pisilni-fürödni kellett.
a szobámban a hosszabbik fal mentén van egy polcrendszer, csupa fekete polc, és a 95%-án könyvek álllnak. útikönyvek, nyelvkönyvek, magyar és idegen nyelvű regények, képes albumok. ha valakit érdekel, egyszer lefotózom. nem dicsekvésképpen mondom, hogy több százezer forintnyi értékű a "magánkönyvtáram" - egyszerűen imádok olvasni és a pénzem legnagyobb részét könyvekre költöm. látszik is.
kedvenc könyveim? rengeteg. Jane Austen, Marian Keyes, Harry Potter - alap. a Twilight elég volt egyszer, franciául is megvettem - kíváncsi vagyok, mikor leszek olyan jó franciából, hogy el is tudjam olvasni! Az Anna Karenina orosz nyelven áll az egyik polcomon, annak az elolvasására még több idő kell majd...
szeretem a krimiket, a romantikus (de nem csöpögős olcsó) és történelmi regényeket, és a varázslatos világokról szóló történeteket. szenvedélyesen rajongok az ókori Egyiptom és ázsiai országok kultúrájáért, (különösen Japán és Angkor Vat) a témáról szóló könyveket ritkán hagyom a könyvesboltban.
kortárs magyar írókat nem igazán olvasok, nem érdekel a szomorú szürke jelen, sem a Bridget Jones-féle nagyszájú utánzatok. még magát BJ-t is csak a filmben kedvelem igazán.
most A katedrálist olvasom Ken Follettől, karácsonyra kaptam a kedvenc munkatársamtól (csak meg ne tudja!).