néhány álom csak álom marad, soha nem valósulhat meg. ez azonban nem jelenti azt, hogy nem álmodozhatunk és nem harcolhatunk az álmaink beteljesüléséért. soha nem tudhatjuk, mi és mikor válik valóra.
különben is, álmodozni jó. amíg nem viszi túlzásba az ember - akkor már inkább káros és sokat veszíthetünk azzal, ha a valódi élet helyett az álomvilágra figyelünk csupán. sosem tudhatjuk, ki vagy mi megy el mellettünk, miközben mi behunyt szemekkel bóklászunk.
az álmodozás sokat segíthet, amikor magányosak vagy szomorúak vagyunk. ilyenkor szeretek elmenekülni valahova, ahová különben nem tudnék eljutni. például elképzelem, hogy Egyiptomban vagyok, kigondolok valamilyen izgalmas kalandot. és ha éppen ott tartózkodik az akkori álompasim, az külön pluszpont.
ki emlékszik Csinszkára? az ismeretlen diáklány szerelmesleveleket írt Ady Endrének, a híres költőnek és lám, mi lett belőle? szerelem és házasság. ez nem jelenti azt, hogy ha most levelekkel fogom bombázni Ryan Reynolds-ot, akkor két év múlva ilyenkor már a felesége leszek és éppen az elsőszülöttünket fogom várni, de igazából sohasem lehet tudni, mit hoz a jövő.
gyermekkoromban voltak álmaim, milyen foglalkozást szeretnék űzni, és mire elértem gimnáziumba, már döntöttem. igazából senki nem hitt bennem, két tanárom pedig közölte, hogy nem sok esélyt lát rá, hiába vagyok szorgalmas. végül nekem lett igazam, kemény, kitartó munkával (időnként csüggedéssel) elértem azt, amit akartam.
bárcsak a szerelemben is ilyen szerencsém lenne!