Az a baj, hogy am�g te szenvedsz, m�s tal�n fel sem fogja a te b�natod ok�t/ er�ss�g�t, csak sut�n megveregeti a v�lladat �s m�snap m�r �gy tesz, mintha minden menne a maga ker�kv�g�s�ba. Valahol jogos, valahol pedig nem. Hiszen az emberek t�bbs�ge �gy van vele, hogy szeg�ny XY meghalt neki az anyuk�ja, de sajn�lom, �n belehaln�k. Beleborzong, kicsit f�l, azt�n elm�lik ez az �rz�s, biztons�gban �rzi mag�t valami�rt, �s azt gondolja, hogy vele sosem t�rt�nhet meg ilyesmi. Miut�n pedig megt�rt�nik, elcsod�lkozik azon, mennyire tov�bb ment a vil�g �s csak � toporog egyhelyben. Szerintem ezek ut�n szokott lej�nni a r�zsasz�nfelh� az emberek szem�r�l, sajnos. Sajnos, hogy nem el�bb tan�s�tanak �szint�bb egy�tt�rz�st. Senki nem k�v�n m�soknak f�jdalmat ( m�r aki), csak egy�tt�rz�st, hogy egy pillanatra gondoljon bele... �s ez nem csak egy rokon elveszt�s�n�l, hanem egy legjobb bar�tn�l is �gy van. Valami �rt otthagy, azt�n pedig az id� telik, az eml�kek peregnek az ember szeme el�tt,el�g egy ismer�s hely hozz�. Persze, azt�n az id� megold mindent, sz�nik, m�lik, szakadozik �s foszladozik de �r�kk� egyetlen "�r" sem t�nik el.

Jaj, hogy ez mennyire igaz!